2009. október 13., kedd


Itt ez a nyálka ősz, így Marcus nem tudom mikor fog tudni elmenni Apával pecázni.
Pedig mostanában állandóan pecázna. Máson sem jár az esze. Azzal álmodik, mindenről az jut az eszébe.

Szombaton diót szedtünk az udvaron, közben gereblyéztem. Találtam valami fekete gumi pillenpátyot. Kérdeztem a gyerekeket,hogy szerintük mi lehet az. Mondták, hogy nem tudják, de Marcus hozzátette, hogy csalinak jó lesz és elmagyarázta, hogy akkor hogy kéne bele szúrni a horgot.

2 éves lehetett, amikor Tatáék megvették Gyomán a Siratói-holtág mellett a telket. Akkor próbálta ki először ezt a horgászás dolgot nádra kötött zsinórral és mivel sok ott a törpeharcsa, rögtön volt is kapás és így nagyon tetszett neki.

2003. aug.

Kb. 4 évesen kapta Öcsiéktől az első orsós botját névnapjára. Aztán nem tudom mi volt, pecázgatott néha, de nem volt annyira lelkes.
Aztán elmentünk Finnoba, ott persze nem pecáztunk. Csak az utolsó előtti hétvégén, amikor kivettük azt a mökit a tengerparton. Akkor fogott önállóan három keszeget.

A finnoi fogás

Pecáznak

És azóta nincs megállás.Mikor megyünk már haza Magyarországra, ő menni akar Siratóba horgászni.
Nyáron amikor Gyomán nyaralt, 3 napig mentek minden reggel Tatával horgászni, fogott is egy csomó törpeharcsát, néhány keszeget, meg egy méretes pontyot. Az úgy felakasztotta magát a horogra. Tata mondta, hogy vegye ki a zsinórját a vízből, mert beleakadt az övé és ott volt rajta a ponty.

Az eddigi legnagyobb fogás

Azóta horgászott már a Holt-Marcalon, amikor Győrújbaráton voltunk az összművészeti táborban és H.A intézett neki lehetőséget. Akkor hálóval fogott kis sügeret és azt tették horogra, azt meg bekapta egy kicsivel nagyobb sügér. Ennyi volt az össz eredmény, viszont beszakadt egy csomó szerelék, mert nagyon tavirózsás volt a hely.

Legközelebb Apáék céges buliján pecázott, akkor sok megjelent gyerek kipróbálta, és összesen 38 kis keszeget fogtak ki, megszámolták amikor a végén visszadobálták az összeset.

Közben Apa is belelkesedett. Ő nagy pecás családból származik. Gyerekkorában elég sokat horgászott, amikor megismerkedtünk megígérte, hogy majd elvisz, de végül az apósommal pecáztam először. De Apa Keresztapukája az rendszeresen horgászik és nagyon ügyes. Igazából vele kéne lemenni egyszer horgászni, hogy lássuk milyen az amikor egy igazi horgász horgászik. De Tatának is van elképzelése azért a dologról - elvégre Körös mellett élő emberekről van szó - ő is pecázott már sokat, meg pecázik is mióta megvan Sirató.
Marcus is elolvasott közben már két szakkönyvet a tárgyban, úgyhogy mostmár rendesen tudnak vitatkozni a stégen, hogy hogy kell ezt csinálni.

Az internetet is bújják állandóan, Magyar Horgász nevű újság is van mostmár itthon.
Így Apa azzal állt elő a múltkor, hogy vesz egy feederbot készletet, mert most olcsóért (12e) adják. Mostmár ilyenünk is van. Pergető botja is van Marcusnak, azt Tatáéktól kapta névnapjára.

Horgászengedélyt is váltott Apa Marcusnak. A Hermann Ottó Horgászegyesület vizein horgászhat egy darab úszós bottal, kizárólag egyéb halra, nemes halakat nem foghat, legalább is vissza kell dobnia.

Egyszer voltak a kikötőben, ott fogott Marcu két sügért, visszaengedték őket.
Múlt vasárnap pedig voltak a Holt-Tiszán itt nem messze, akkor egy kárászt fogott, az is inkább felakasztotta magát.


Tatának van rendes horgászengedélye Gyoma környékére, úgyhogy múltkor már nem csak Siratóban horgásztak, hanem a Körösön is. Tata is belelkesedett és neki állt csinálni egy horgászhelyet valahol a Körös parton. Majd legközelebb megyünk megnézni.
Képesek Marcus miatt felkelni korán és vonulnak ki valahova vasárnap reggel horgászni. Biztos igazából mind szereti, csak eddig nem volt elég motiváció. Most Marcus megmozgatja az egész társaságot.

Nekem is tetszik, jó ott ücsörögni a vízparton, főleg ha valami szép helyen van az ember. Lógatom a zsinórt és várok. A múltkor segítettem Marcunak gilisztát is keresni. De a csontikat nem vagyok hajlandó megfogni, azokat Marcu szereli a horgomra.

Csipeszke is szokott kicsit próbálkozni, mikor nyaralt Gyomán Mamával fogott is három kis törpét. Levente is mindig kimegy, de sok türelme nincs hozzá, meg szerencséje sem. Nem fogott szerintem még semmit. Lehet, hogy ha fogott volna, akkor ő is jobban lelkesedne. De valószínűbb, hogy ez nem az ő sportja. De majd meglátjuk ki lesz a végén nagy pecás.

2009. október 8., csütörtök


Nagyon kafa. Már hétfő óta oviba-suliba vannak a gyerekek és még mindig nem betegek.

Apa közben elrepült Finnoba. Majd szombaton jön haza. Itthon lesz egy hétig, aztán elrepül Finnoba, aztán megint itthon lesz egy kicsit, aztán megy Németoba, valami konferenciára. Jó sokat fogunk vele mostanában találkozni.
Most Helsinkiben van. Tegnap Hüvinkében volt, holnap meg Tamperében lesz.
És olyan érdekes, hogy nem érzem, hogy olyan messze lenne, csak abban a másik országban, ahol szintén majdnem otthon vagyunk. Kicsit nagyobb biztonságban érzem, mintha Budapesten lenne.

Mi meg itt reggel elvisszük Marcust suliba, aztán megreggelizünk és mennek a többiek oviba.
Én meg próbálom behozni az eltervezett dolgaimban keletkezett lemaradást. Utat építek a kertben, csak így elég nehezen haladok, ha örökké betegeket kell ápolni.

2009. október 2., péntek


Anikóék Győrújbaráton szerveztek összművészeti tábort.

A legnagyobb művészet az volt, ahogy Anikó és Ricsike elviselte azt a töménytelen sok embert a házukban és környékén.

Gusztus 20. és előtte-utána néhány nap volt az időpont.

Voltunk a Fertő-tónál fürdeni, meg az apák csónakoztak is. Megnéztük a fertőrákosi kőfejtőt is.

Anikó meg a sok gyerek a kőfejtőben

Részt vettünk a meszelő bajnokságban, megnyerte a család az aranyecsetet.

Ilyen lett a ház, van még mit dolgozni rajta, de jobb, mint volt

Két napon eveztünk a Mosoni-Dunán. A család volt egy kenuban. Főleg Apa ás Anya evezett, de a srácok is néha, ha pedig kellett, akkor nagyon keményen tudták húzni.

Csipesz homokozó lapáttal evezett, vagy fékezett, megoszlanak a vélemények

Marcus

Levente

Egyszer pedig kirándultunk Vinye környékén. Apa meg Marci nem jött velünk, mert ők pecáztak valahol. Nem fogtak csak egy kis sügért.





Utolsó nap pedig volt póló festés a gyerekeknek krumpli nyomdával és ecsettel.

Várják a festéket

De más napokon is volt a gyerekeknek pogácsa szaggatás, fagyi kehely készítés.

Szóval jól éreztük magunkat.
Sátorban aludtunk, de az sem volt kényelmetlen, főleg, hogy két éjszakát Apa külön sátorban aludt, hogy jobban elférjünk 4-en a 4 személyesbe.


Leventének is torokgyulladása van. Keddről szerdára nem sokat aludtunk, mert 39,3 volt a láza és kihányt mindent. Végül kúppal és borogatással sikerült levinni a lázát 38-ra és akkor aludtunk egy kicsit. Kapott antibiotikumot és mostmár jól van. Meg a többiek is. Hétfőn megint megpróbálnak oviba-suliba menni.