2009. szeptember 1., kedd
Miután elosztogattuk az összes cseresznyét (én nem főztem be semennyit, nem volt hozzá energiám, Öcsike volt olyan kedves és befőzött nekünk 12 üveggel, meg tavalyelőttről van még vagy 30, úgyhogy elleszünk azért), majd megszabadultunk a kb. 2 és fél mázsa sárgabaracktól (amiből én 10 kisüveg lekvárt főztem összesen, azt is csak azért, mert a gyerekek orvul kimagoztak néhány kiló barackot (vagyis Csipesz egy csomó barackból kivette a magot, hogy szétverhesse, és megehesse a belsejét), de van egy csomó lekvár tavalyelőttről, tavaly nem ettünk itthon túl sokat. Leginkább pálinka lett a barackból, meg Zola eladta a piacon. Dehogy miért nem most tudott az az év lenni, amikor csak 20 barack van a fán mutatóban?) és azt hittük, hogy mostmár egy darabig nincs semmi extra dolgunk, elleptek minket a bolhák.
Elképesztő volt. Először a melléképület és a főépület közötti részen jelentek meg, ahol nyáron virágok vannak, meg pad. Marcusnak mondtam, hogy nézze meg, milyen új virágot vettem, odaállt és ellepték a lábát a bolhák. Úgyhogy nem tudtam virágot locsolni egy darabig, mert annyi bolha volt ott, hogy nem tudtunk odamenni. Vett Apa Domotox port, beszórtam a placcot, a bolhák pattogtak a tetején, egyáltalán nem zavarta őket. Vett Apa Biokillt, 1/2 liter, kifújtam az egészet, attól is csak kicsit kövérebbek lettek. Öcsi mondta, hogy neki van egy tuti jó szere, attól minden megdeglett. Elhoztam, Apa lepermetezte a helyet, úgy tűnt kevesebben vannak. Azért mielőtt elmentünk nyaralni, még egyszer lepermetezte az összes járdát, hogy biztos megdögöljenek, mire hazaérünk. Valakinek az az ötlete volt, hogy biztos valami süni szórta el a bolhát, úgyhogy Marcussal vettünk pumpás bolhairtószert, amit állatokra lehet fújni és elkaptuk a süninket és befújtuk. Azóta nem láttuk. Remélem nem megdöglött, csak megharagudott és mostmár másfelé mászkál.
Nyaraláskor kaptuk az SMS-t a szomszédtól, hogy voltak virágot locsolni, a bolhák jól vannak.
Hazajöttünk, Apa rohant a garázstól a ház ajtajáig, mégis ellepték a lábát a bolhák. Kinyitotta az ajtót, beszaladtunk a gyerekekkel, Apa mondta, hogy ő már csak egyszer hajlandó kimenni, mondjam meg mi kell a kocsiból. Kiszaladt, visszafelé felmászott az udvari sörpad tetejére, lebolházta a lábát, aztán szaladt tovább, állt a szélfogóban, hogy hozzak már valamiben vizet, hogy abban állva szedje le magáról a bolhákat, nehogy bekerüljenek a lakásba.
Másnap, hétfőn kihívott egy szakképzett bolhairtót.
Megállt egy bazinagy, új BMW a ház előtt, és jött egy félmeztelen, kopasz, napbarnított, legújabb Nike cipős, térdnadrágos, ötvenes fazon a permetezőjével bolhát irtani. Nem pont ilyennek képzeltem egy rovarirtó szakembert.
Megállt, konstatálta, hogy másznak a lábán a bolhák, és elkezdett permetezni. Lefújta az egész udvart. Mondta, hogy majd 2-3 nap múlva fognak megdögleni, utána még 4 hétig hatásos a szer, ha valami gond van szóljunk, de jövő héten nem lesz itt, Monacóba megy nyaralni, de a fia jön, ha kell, és emberre nem veszélyes a szer, ő a lábát is leszokta fújni, (ezt be is mutatta,) és mi hol nyaraltunk, hogy nincs Apa lebarnulva, ő most a Tiszán volt kint egy hétig, azért ilyen szép barna, ha akarjuk bent is lefúj mindent (nem akartuk), biztos a szomszéd macskája hozta a bolhákat, stb. 10 perc, 10ezer forint.
Másnap a bolhák még jól voltak. Székről teregettem a ruhákat, hogy ne csípjenek. Délután bementem a munkahelyemre. Meséltem a bolhákat. Pisti, volt munkatársam azt mondja: Kenjetek baracklekvárt a lábatokra. Mi van? Az ő szomszédjuk úgy csinálta, hogy amikor ment a disznókhoz, bekente baracklekvárral a lábát, abba beleragadtak a bolhák, aztán lemosta őket lekvárostul.
Hát ezt még nem próbáltuk ki. Viszont vettem egérragasztót.
Szerdára tényleg eltűnt a bolhák nagy része. Ha megálltunk egy pillanatra, nem 30 bolha ugrott ránk, csak 3. Ez azért jelentős javulás.
Szombaton kipakoltuk a kiskonyhát, kitakarítottuk, nehogy ott maradjon valami bolha élőhely. Vasárnap reggel a kiskonyha elől elvettem a bicajom és mentem a boltba. A kiskapunál vettem észre, hogy valami csikizi a lábam, tele volt bolhával. Lesöpörtem őket és elmentem a boltba. Utána telenyomtam egy fehér kartonpapírt egérragasztóval és ragasztós felével lefelé huzigáltam az ominózus hely fölött, hogy a mozgásra felugorjanak és beleragadjanak a ragasztóba a kis dögök. Fogtam is így 56 bolhát fél perc alatt. megszámoltam. Aztán csak letettem oda a papírt és később már 69-t számoltam, de a hét alatt összejött 100, így irtás után. Szóval biztos, hogy ezres nagyságrendben volt itt a bolha.
Persze a lakásba is behurcoltuk őket, de hamar el lehetett őket kapni, mert nagyon éhesek voltak és rögtön felugrottak valaki lábára. Csak ne legyen az ember lábán nadrág, hogy ne tudjanak elbújni.
Mostmár nem nagyon vannak.
Időnként fogunk egyet-kettőt.
Azt a megfigyelést tettük, hogy nem nagyon mászkálnak el ezek. Úgyhogy, ha rögtön kipakoltunk volna egy csomó egérragasztós kartont, összetudtuk volna fogdosni őket. Főleg ha közben baracklekvárt kenünk a lábunkra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Húúúú, de durva lehetett ez a bolhás dolog!
VálaszTörlésValami sokkal lájtosabb változata egyszer nálunk is megtörtént, azok a padlószőnyegben szaporodtak el, amíg nyaralni voltunk, úgy 6-8 éve lehetett. Még emlékszem a döbbenet érzésére, ahogy észrevettem őket a lábamon este, ahogy hazaértünk .... de kifújtuk rájuk (a szőnyegre) a lakásban található összes doboz Chematoxot, meg még tán Domotoxot is, reggel rögtön porszívózás.... aztán már nem emlékszem, hogy bajlódtunk volna velük.... drukk, hogy nálatok is eltűnjenek mostmár gyorsan.
naon állat a sztori, még jó, hogy nem velem történt. A minap egy darab hangy csípett meg összesen négy helyen. Valószínűleg csak egyet akart csípni, csak elcsúszott a bőrömön vagy ilyesmi. Így egy vonalban volt négy gyönyörű, nagy kiterjedésű piros folt a hónom alatt. És viszket mint a csuda. Nem szívesen szoroznám meg ezerrel.
VálaszTörlés