Apa most jön haza Finnországból.
Hétfőn ment. Valami tanfolyamon voltak Helsinkiben.
A lényeg, hogy hoz csokit.

Mi meg itt lavíroztunk és ezek a fiúk már nagyon ügyesen segítettek.

Reggelente Levente vigyázott Csipeszre. Nem akartam ebben a hidegben az összes gyereket elcipelni az iskoláig meg vissza. Hétfőn felébresztettem Leventét amikor indultunk, hogy elmegyek és ha Csipesz felébred, majd keljen fel hozzá. Mire haza értem már mesét néztek és nem volt semmi baj.
Kedden már fent voltak amikor elindultunk és persze Csipesznek akkor jutott eszébe, hogy reggelizni szeretne, amikor indulnunk kellett. Én ott mérgeskedtem, de Levente rögtön pattant, hogy "Reggelizni szeretnél? Gyere segítek neked!" és már szaladt is és intézkedett.
Hétfőn délután pulmonológushoz volt időpontunk Leventével, de persze így jött mindenki. Marcu vigyázott Csipeszre amíg mi bent voltunk. Olvasott neki. Egyszer valamin összevesztek, de különben rendesen viselkedtek.
Levente is több részletben lett megvizsgálva, így nem sok időt kellett egyszerre egyedül lenniük.

Nyáron voltunk először Leventével pulmonológusnál, mert mindig fulladt amikor haza jöttünk Finnóból. Mikor végleg haza jöttünk, akkor gyakorlatilag vagy fulladt, vagy köhögött egyfolytában ha bent volt. Kiderült, hogy asztmás, poratkára, kutyaszőrre allergiás. Kapott szippantyút. Most kellett visszamenni. Rosszabbakat fújt, mint nyáron (akkor 120%-ot, most 75-t). Futott 3 percet a váróban körbe-körbe, ettől a kis megterheléstől még rosszabbakat fújt(55%). Úgyhogy nem csökkent a gyógyszer adagja. De az is elképzelhető, hogy attól van rosszabbul, hogy nagyon sokat van bent. És majd ha kimehet többet, akkor jobban lesz.
Apa hordja ovi-judóra, ott semmi baja, végig futkározik egy órát. De lehet, hogy ott is 55, vagy még kevesebb %-os tüdővel pörög, csak még nem veszi észre.
Felírt a doktornő gyógyúszást, azt mondta, hogy szokott segíteni. Hát majd meglátjuk.

Marcusnak pedig tegnap volt szülői értekezlet. Itt volt gyomai Mama vigyázni a gyerekekre.
Az oviban is volt szülői, úgyhogy két felé rohantam.
A tantónéni teljesen odáig van még mindig a gyerekért. Azt mondta, hogy nagyon figyel az órákon, behozta a lemaradást mindenből. Annyira az írása még nem gyors azért, csak odáig küzdött, hogy legyenek nála lassabbak és ne rá kelljen várni.
A bizonyítványa is nagyon jó lett. Annyi megjegyzés van hozzá, hogy rajzból és technikából kicsit lassan dolgozik. Ez tényleg így van, mert mindent szuper precízen meg akar rajzolni és az sok időbe telik.
Nagyjából beilleszkedett a közösségbe, vannak barátai. Év elején sokat sertepertélt Kati néni körül szünetekben, vele beszélgetett, de mostmár megy játszani a többiekkel.
Kiveséztük az összes Marcival kapcsolatos történést. Elmeséltem, hogy a szertornán voltak verekedések. Mondta Kati néni, hogy kosárlabda edzés miatt már beszélt a tanárral, de akkor a torna tanárnak is fogja mondani, hogy nézzenek már be néha az öltözőbe. Azt mondta Kati néni, hogy csupa jókat szokott mondani a torna tanár Marciról. Én még erről nem hallottam. Állítólag tudatosan, odafigyelve, szépen dolgozik.
Megbeszéltük az "ének órán Marci szétszedte a szekrényt" esetet is.
Történt egyszer, hogy Ádival ketten ültek egy padban ének órán, amit egy másik tantónéni tartott. Azt mondja Marci, hogy mindenki unatkozni és nyúlni szokott ezeken az órákon. Marci is nyúlt ott Ádival, míg egyszer Ádi valamilyen oknál fogva felrúgta a padot. Az felborult, az osztály tiltakozása ellenére mind a két gyereket sarokba állította a tannéni. Marci ott álldigált a szekrény mellett, amiből kiállt egy csavar. Ő ott matatott, mit csinált volna, kihúzta a csavart. Nem kellett csavarni, már egy nagy lukban lakott az a csavar, Marci számára nem tűnt úgy, hogy annak valami funkciója lenne. El is vitte magával. Később visszaülhettek a helyükre, majd mikor már mentek le a lépcsőn utána szaladt a tannéni nagy mérgesen, hogy nála van-e a szög, Marci mondta, hogy nála nincs szög (csavar az volt nála, de szög nem), tannéni persze ezt feleselésnek vette, tisztára bepipult, kivette Marci kezéből a csavart és nagyon csúnyákat kiabált (pl. hogy Marci egy tolvaj) és elkérte az üzenőfüzetét, hogy kap Marci egy szaktanárit. Talán az Ádi füzete az már előtte el lett kérve. Tisztára maga alatt volt a gyerek mikor haza jött. Mint később kiderült a csavarnak fontos dolga volt, nélküle nem lehetett bezárni a szekrényt.
Másnap kikérdezte az osztályt Kati néni, hogy mi volt, hogy volt. Mindent elmeséltek, végül csak Ádi kapott szegény egy szaktanári figyelmeztetést, miszerint magatartásával veszélyezteti társai testi épségét. Valószínűnek tartom, hogy billegni akart a széken, csak a hülye pad borult fel nem a szék, amikor hátra akarta magát rúgni. Hát így jártak ezek a kis pockok.
Az ének tantónéni meg nyugdíjba ment.